Francia mineralógus, krisztallográfus
Az École Normale Supérieure hallgatója volt Párizsban, 1919-től a Párizsi Egyetem természettudományi karának munkatársa, 1933-1948 között az ásványtan professzora. A csillámpalákat tanulmányozva, azok jellegzetes, vékony rétegekre való jó hasadási képességét az ásványok atomos szerkezete alapján magyarázta. Módosította a kristályok szimmetria tulajdonságainak jelölésére szolgáló szimbólumrendszert, amit 1935-ben nemzetközi szabványnak fogadták el. Úttörő része volt a szilikátásványok szisztematikus tanulmányozásában.