Építészmérnök
Döntő szerepe volt Veszprém két világháború közötti arculatának kialakításában. 1921-ben szerzett diplomát Budapesten. 1924-ben került Veszprémbe, ahol évtizedekig töltötte be a városi főmérnöki állást. Városrészeket parcellázott, utcák, terek rendezését tervezte, részt vett a közművesítésben, számos közintézményt, lakóházat építtetett. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. Megszervezte a város légoltalmát, majd a háború után a romeltakarítást és az újjáépítést. Áldozatos munkáját nem elismerés, hanem mellőzés követte. 1946-ban állásából elbocsátották, családjával el kellett hagynia a várost, Balatonalmádiba költöztek. Évekig figuránsként majd földmérő mérnökként dolgozott. A balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba.