Morva születésű osztrák fizikus, filozófus
Tanárgyerek volt, szülei 15 éves koráig nem járatták nyilvános iskolába. A Bécsi Egyetemen matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott és már 22 évesen doktorált fizikából. Bécsben, majd Grazban az optikai és a hangtani Doppler-effektust kutatta. Sikerrel pályázta meg 1867-ben a prágai német egyetem kísérleti fizika tanszékét, amelyet azután 28 éven át nem is hagyott el. Fő kutatási területe az érzékelés vizsgálata volt, ezt fokozatosan szélesítette ki pszichofiziológiai irányban. A fenomenológiai kutatás híve volt, amit filozófiailag is igyekezett alátámasztani. Filozófiája nagy hatással volt kora tudósaira, többek között Einsteinre is. Érdekes módon egy magyar fizikatanár, Antolik Károly kísérletei terelték figyelmét a hangrobbanások és általában a hangsebességnél gyorsabban repülő testek mozgásának vizsgálatára. Itt elért eredményei nyomán nevét a Mach-szám őrzi a repülés gyakorlati szakemberei körében, míg az érzékelés-tudomány művelői a Mach-sávok felismerésének tudósát tisztelik benne. Eredményeit többek között Békésy György alkalmazta kutatásaiban. (Dr. Radnai Gyula)