Német vegyész
A Bonni Egyetemre iratkozott be, hogy a kor egyik első számú kémikusánál, Karl Wilhelm Gottlieb Kastnernél tanuljon. Liebig az Erlangeni Egyetemre is követte Kastnert, és ott szerezte meg doktorátusát 1822-ben. Ezután a hesseni kormány ösztöndíjával Párizsban tanult. Alexander von Humboldt befolyása révén Joseph-Louis Gay-Lussac magánlaboratóriumában dolgozhatott. Visszatérve, 1824-ben, a giesseni egyetemen kapott állást, itt hozta létre az első olyan laboratóriumot, amelyben a fiatal vegyészeket módszeresen tanították a kémiai kutatás gyakorlatára. A következő generáció számos neves vegyésze is itt tanult, például August Wilhelm von Hofmann, Sir Edward Frankland, F. A. Kekulé von Stradonitz és Charles-Adolphe Wurtz. 1852-től a Müncheni Egyetem kémia professzora volt. Liebig mind a szervetlen, mind a szerves kémia számos területén tevékenykedett. Megismerkedett Friedrich Wöhlerrel, akivel sok közös kutatást folytatott, ezek legfontosabbika a keserűmandula-olaj (benzaldehid) vizsgálata volt: Fontos szerepet játszott a szerves kémia rendszerezésének első időszakában, a kémia biológiai alkalmazásában (a biokémiában), a kémia tanításában és a mezőgazdasági kémia alapelveinek lefektetésében.