Matematikus, elméleti fizikus
Lengyel Béla Budapesten született, 1910-ben. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1933-ban matematika-fizika szakos tanári oklvelet, majd 1935-ben matematikából Ph.D.-t szerzett. Miután egyéves amerikai ösztöndíja után, 1936-37 folyamán nem kapott Magyarországon semmiféle állást, kivándorolt az USA-ba, és haláláig ott élt. Élete munkásságát megosztotta a matematika és az elméleti fizika között. Kezdetben lineáris operátorokkal, majd matematikai statisztikával foglalkozott, amig a lézer felfedezése meg nem ragadta figyelmét. A kezdetektől szisztematikusan figyelte a lézerek irodalmát, és ő írta az első lézeres monográfiát, amely több kiadást megért, és amelyet kétszer átdolgozott és bővített. 1962-ben kidolgozta az óriásimpulzus-lézer elméletét, és azzal beírta nevét a tudománytörténetbe. 1977-es visszavonulásáig egyetemi oktatáson kívül a kvantumelmélet matematikai alapjaival és kvantumelektronikával foglalkozott. (Horváth Dezső)