Francia csillagász
Párizsban jogot tanult, azonban Delisle csillagászati előadásait is hallgatta. Jogi tanulmányainak befejezése után kiküldték Berlinbe, hogy méréseket végezzen a Mars és a Hold parallaxisának meghatározására. Clairaut mellett dolgozott a Halley-üstökös pályájának pontosabb meghatározásán. 1762-től 46 éven át Delisle utódaként a Collège de France asztronómia tanszékének tanára volt. 1761 és 1769 között részt vett a Vénusz két Nap előtti átvonulásának megfigyelését célzó nemzetközi együttműködés megszervezésében. 1795-től a párizsi obszervatórium igazgatója volt. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott. Kiadott egy Hold-atlaszt és 1801-ben egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.