Magyar születésű angol kísérleti fizikus
A Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, egy évvel Teller Ede után. (Csak négy hónappal volt fiatalabb, mint Teller, akit azonban szülei egy évvel korábban iratták be az iskolába.) Párizsban és Berlinben járt egyetemre, itt doktorált 1931-ben alacsonyhőmérséklet fizikai témából, Franz Simon témavezetésével. Még ebben az évben Franz Simon sikeresen megpályázott egy tanári állást az akkor Németországhoz tartozó Breslau (Boroszló, Wroclaw) műszaki egyetemén, tanársegédként magával vitte Kürti Miklóst is. Hitler hatalomra jutása után mindketten jobbnak látták elhagyni Németországot. Angliába mentek, Oxfordban, a Clarendon Laboratory-ban kaptak állást. Kürti 1939-ben megkapta a brit állampolgárságot és a második világháború alatt bevonták az angliai titkos atomkutatási programba. Franz Simonnal 1945 után is folytatták közös alacsonyhőmérséklet-fizikai kutatásaikat. 1956-ban nekik sikerült először elérniük az egymilliomod kelvines "hőmérsékleti álomhatárt". Sajnos Simon ebben az évben meghalt, Kürtit viszont a Royal Society (az angol tudományos akadémia) tagjává választották. Az USA több egyetemére is meghívták, hogy megismertesse őket az általa alkalmazott nukleáris mágneses hűtés elvével és gyakorlatával. Hobbija, kedvenc témája volt a kulináris problémák fizikai megközelítése és megoldása, erről nemcsak Angliában, de 1970-től Magyarországon is tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat "Fizikus a konyhában" címmel. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjaként többször is járt itthon. Hosszú életének befejeztével hamvai hazakerültek, sírja ma már Budapesten, a Kerepesi úti temetőben található. (Dr. Radnai Gyula)