Amerikai orvos, biokémikus, Nobel-díjas
A Maryland államban lévő Bethesdában, a National Institutes for Health (NIH) munkatársaként 1942 és 1953 között az enzimekkel és a köztes anyagcserével kapcsolatos kutatásokat irányította. New Yorkban S. Ochoával dolgozott, majd a Washington Egyetemen a Cori házaspárral (Gerty és Carl) kutatott együtt. Ezután a Stanford Egyetem biokémiai intézetének vezetője lett. Behatóan foglalkozott a dezixiribonukleinsav (DNS) szintézisével. Kornberg és Ochoa megállapította, hogy az élet fő principiumai a nukleinsavak és a fehérjék. A nukleinsavak újraképződéséhez fehérjére van szükség, s a fehérjék valamennyi enzimfolyamat résztvevői, így minden biokémiai folyamatban jelen vannak. Kornberg és Ochoa ezeknek a folyamatoknak a részleteit is tisztázták. Kornberg a kólibaktériumból olyan enzimet (DNS-polimeráz) vont ki, mely kémcsőben is képes megfelelő kiindulási anyagokból szaporítani a DNS mennyiségét. 1959-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a ribonukleinsav és a dezoxiribonukleinsav biológiai szintézise mechanizmusának felfedezéséért.