Biológus, genetikus
1969-ben az ELTE TTK-n biológus oklevelet szerzett. 1969-től az MTA Genetikai Intézete, ill. az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Genetikai Intézete munkatársa, 1976-tól a Nitrogénkötési Kutatócsoport vezetője és 1984-1988-ig az Intézet igazgatóhelyettese volt. 1989-től a franciaországi Gif-sur-Yvette-i CNRS Növénytani Intézete igazgatója, a GATE Mikrobiológiai Tanszék c. egy. tanára. Több külföldi egyetem vendégkutatója volt. Kutatásai a növényi molekuláris biológia, valamint a növénygenetika terén jelentős. A Rhizobium nevű baktérium kromoszómájának genetikai térképének megszerkesztése fűződik Kondorosi és munkatársai nevéhez. Emellett génizolációs munkássága jelentős: sikerült a nitrogénkötéssel kapcsolatos gének izolációja, valamint a szimbiotikus nitrogénkötés génalapjának feltárása és feltérképezése. Újabb kutatásai, amelyeket a 2000-es évek elején kezdett el végezni, a szimbiózisok során kialakuló gyökérgümő és a növénypartner felépítését, kontrollját és kialakulását vizsgálják. 1990-től az MTA levelező, 1998-tól rendes tagja volt.