Tudománytörténész, költő
Egyetemi tanulmányait a budapesti bölcsészettudományi karon végezte, mint Fejér Lipót tanítványa; matematikából szerzett doktori oklevelet 1923-ban. 1921 végétől 1944-ig a miniszterelnökség sajtóosztályán teljesített szolgálatot. Ezután az MTA főtitkári hivatalában, 1946-1957-ig az MTA könyvtárában működött: újjászervezte a könyvtár szerzeményezési osztályát. Élete utolsó két évtizedében főleg természettudományi problémák foglalkoztatták. 1945-ben lefordította Rutherford 'Az atomkutatás módszerei és eredményei' c. munkáját, 1947-ben Newtonról, Rutherfordról és de Broglie-ról adott közre kötetet. Legismertebb munkája 'A tudás fája' c. tudománytörténeti összefoglalója.