Református prédikátor, egyházi- és nyelvészeti író
Tanulmányait Komáromban, majd 1646-49-ben Sárospatakon folytatta. 1649-50-ben rektor Kassán. 1650-53 között az utrechti egyetemen tanult. Hazatérése után tanár, majd 1657-től református lelkész Debrecenben. Apáczai Csere Jánossal baráti kapcsolatban állt és puritán elveket vallott. Legnagyobb irodalmi teljesítménye bibliafordítása, mely csak halála után jelent meg (Leiden, 1718). Ő szerkesztette a debreceni kollégium 1657. évi törvénykönyvét. Az üstökösök látványa okozta félelem, és az ijesztő jóslások ellen írott munkája, Dudith Andrást követően, de azon túllépve a felvilágosult, tudományos érvelés mintaképe (1665). Művében felveti annak lehetőségét, hogy az üstökösök a Nap körül keringenek, és időről időre visszatérnek. (Bartha Lajos)