Német bakteriológus, Nobel-díjas
A legjelentősebb bakteriológusok egyike. 1862-ben kezdte az orvosi egyetemet Göttingenben. Anatómiaprofesszora Jacob Henle volt. Wollsteinban körorvos, majd berlini egyetemi tanár. Elsőként tenyésztette ki a lépfene bacilusokat, majd felfedezte a tuberkulózis és a kolera kórokozóját. Tanulmányozta a gennykeltő kórokozókat és leírta a baktériumok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj elvét. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését, meghatározta a bakteriológiai állatkísérletek alapelveit. Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózisbaktériumot 1882-ben és a kolera-vibriót 1884-ben. Elsőként figyelte meg a staphylococcust és a pneumococcust. Ő javasolta elsőként a bakteriológiában a hővel való sterilizálást, amellyel kijelölte a mai sebészeti csírátlanításra alkalmas eljárást. Mindezzel lehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni eredményes védekezésre. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki.