Svéd elméleti fizikus
Édesapja Homonnán született, Trefort Ágoston szülővárosában; Heidelbergben doktorált, majd Svédországba települt át, s lett később Stockholm első rabbija. Már elmúlt negyven éves, amikor legkisebb fia, Oskar Svédországban megszületett. Oskar Klein érdeklődése a biológiától fordult a kémia, majd az elméleti fizika felé, többek között Svante Arrhenius hatására. A holland Hendrik A. Kramers közvetítésével jutott el Koppenhágába, Niels Bohr elméleti fizikai intézetébe (Svédország, Dánia és Hollandia semleges maradhatott az első világháborúban.) Kiváló matematikai érzéke és felkészültsége révén ő vált a huszadik század egyik legszélesebb érdeklődésű elméleti fizikusává. Nevét őrzi a Klein-Gordon egyenlet, a Klein-Nishina formula, valamint a kozmológiai Klein-Alfvén modell. A Klein-Kaluza elmélet a négydimenziós einsteini világot egy ötödik dimenzióval egészíti ki, ez a felfogás a húr- és szuperhúr elméletben nyert új alkalmazást a huszadik század végén, jóval Oskar Klein halála után. (Dr. Radnai Gyula)