Magyar születésű svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró
Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1944-45-ben kalandos körülmények között menekült meg az üldöztetés elől. A budapesti orvosegyetemen a neves rákkutatóként ismert Huzella Tivadar tanítványa volt. 1948-ban telepedett le végleg Svédországban, szintén magyar orvostanhallgató feleségével együtt. Mindketten a stockholmi Karolinska Intézetben diplomáztak, s itt folytatták már egyetemistaként elkezdett kutatásaikat. Klein György, aki 1957-től 1993-ig volt a Karolinska Intézet daganatbiológiai tanszékének vezetője, korai munkáiban elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a daganatsejt-populációk kialakulásában a darwini variációs és szelekciós mechanizmusok érvényesülnek. 1993-tól a Karolinska Intézet Mikrobiológiai és Daganatbiológiai Központjában dolgozott kutatócsoport-vezetőként, professor emeritusi címmel. Számos külföldi egyetemen volt vendégkutató és előadó, tudományos publikációinak száma több mint háromszáz. Nevéhez fűződik a daganatok elleni védekezésben alapvető szerepet játszó természetes ölő sejtek felfedezése, ami azóta a daganatok elleni immunvédekezés egyik alapja lett. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, 2014-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award elismerést. (Dr. Radnai Gyula)