Kémikus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet és doktorátust szerzett 1913-ban, majd az egy. III. sz. Kémiai Intézetében Buchböck Gusztáv mellett kezdett dolgozni. 1921-1924-ig Hollandiában a leydeni egyetemen adjunktus. 1924-1961-ig a szegedi egyetemen először a II. vegytani, 1954-től az általános és fizikai kémiai tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár. Munkássága főleg a fizikai kémia területét ölelte fel. Elsők között foglalkozott a homogén harmadrendű kémiai reakciókkal; az oldatok Brönsted-Lowry-féle elméletével és kísérleti igazolásával. Vizsgálta a semleges sóhatást a vizes oldatokban végbemenő ionreakciókra, a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre, a komplex vegyületek fényelnyelését és elnyelési színképük alapján meghatározta szerkezetüket. 1954-től az MTA tagja.