Mérnök, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti egyetemen szerezte 1942-ben. Az egyetem közlekedési és vasútépítési 1951-től tanszékvezető docens. 1952-ben kandidátus, 1972-75-ben a Budapesti Műszaki Egyetem rektor helyettese. Kutatási területe a geotechnika. Legjelentősebbek a talajfizikával, a mélyalapozással kapcsolatos eredményei, a földnyomáselméletek összefoglalása és továbbfejlesztése, a talajra mint építőanyagra vonatkozó megállapításai. Az MTA Talaj-és Kőzetmechanikai Bizottságának elnöke, számos magyar és külföldi tudományos társaságban viselt vezető tisztséget. A bécsi és a drezdai műegyetem doktora, a perui műegyetem tanára. 1971-től az MTA tagja.