Orvos, onkológus, egyetemi tanár
1929-ben szerezte meg orvosi oklevelét a pécsi orvosi karon, 1947-től az onkológia tanára a debreceni orvosi karon. 1952-től a budapesti onkopatológiai intézet igazgatója, 1955-ben az Orvostovábbképző Intézet onkopatológiai tanszékére egyetemi tanári kinevezést kapott. Számos külföldi és hazai társaság tagja. Fő kutatási területe a daganatok növekedésének a típusai, az áttétek mechanizmusa és a kemoterápia lehetőségei. Jelentősek a leukémia és a nyirokdaganatok patológiai vizsgálata terén elért eredményei. Ő alkalmazott elsőnek Magyarországon izotópokat biológiai kutatásokban. 1948-tól az MTA tagja.