História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el!NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Junkers, Hugo
Rheydt, Poroszország, 1859. febr. 3. - Gauting (München mellett), 1935. febr. 3.

Német gépészmérnök, feltaláló, repülőgéptervező
Gépészmérnöki diplomát 1883-ban szerzett. Az egyetem elvégzése után apja szövödéjét vezette, majd Aachenben gépgyári konstruktőrként dolgozott. 1887-ben áttelepült Berlinbe, ahol az elektrotechnikában képezte magát tovább. 1888-ban Dessauba, a Continental Gasgesellschaft-hoz szerződött, elektromos áramot fejlesztő nagy gázmotorok tervezésére. Egyebek között gázmotorokat, fűtőkészülékeket, gázüzemű vízmelegítő kályhákat, acélszerkezetű csarnokokat konstruált. Emellett a mérési és vizsgálati módszerek egész sorát fejlesztette ki. Élete során 180 szabadalmát fogadták el. 1895-ben létrehozta a Junkers & Co. céget, amely kezdetben fűtőkészülékeket, később elsősorban repülőgépeket és motorokat fejlesztett és épített. 1897-ben az aacheni egyetem termodinamika professzorává nevezték ki, itt 1912-ig működött. 1915-ben megépítette a világ első, teljesen fémből készült repülőgépét, majd 1919-ben az első - hatüléses - ugyancsak fémből készült utasszállító repülőgépet. Az első világháború alatt 1917-19 között cége egyesült a Fokker repülőgép-gyártó céggel és közösen építettek harci repülőgépeket. 1919-ben a két cég különvált, Junkers cége Junkers Flugzeugwerke AG néven működött tovább. Ez a cég a személy- és a teherszállító repülőgépek területén is a német repülőgépipar fő erőssége volt a két világháború között. Junkers gyárait, üzemeit 1934-ben a nemzeti szocialisták államosították. A Junkers cég vadászgépei és bombázói később nagy szerepet kaptak a második világháborúban, maga Junkers azonban ezeknek a fejlesztésében nem vett részt.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  NEW >  História - Tudósnaptár Copyright info