Orvos, fiziológus, egyetemi tanár
1918-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1918-1923-ban a budapesti élettani intézetben dolgozott. 1923-1925-ban Leidenben, 1925-ben Berlinben ösztöndíjas. 1925-1940-ben Pécsett az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője. 1936-ban c. rk. egyetemi tanár lett. 1940-1945-ben a kolozsvári tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője. 1950-1966-ban az ELTE TTK Általános Élettani Intézet egyetemi tanára. 1929-ben egyik alapítója a Magyar Élettani Társaságnak, amelynek 1930-1945-ben főtitkára. A kémiai és fizikai módszerek kutatásával, szabványosításukkal, fotometriával foglalkozott. Élettani kutatásai az idegingerület-átvevő mediátorok szerepére, az ion-antagonizmus jelentőségére, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusára terjedtek ki. Jendrassik Kornél gépészmérnök fia.