Orvos, egyetemi tanár
A budapesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét 1880-ban. 1880-1885-ben külföldi tanulmányúton vett részt, 1885-ben Párizsban Charcot mellett dolgozott. 1908-1921-ben a IV. sz. belklinika igazgatója. Az öröklődő idegbántalmakat az idegrendszer elfajulásos állapotára vezette vissza. Fizikai mechanizmusnak tartotta a gondolkodást, az idegrendszeri bántalmakkal és betegségekkel foglalkozott, bevezette a heredodegeneratio fogalmát. Fontosak a hipnózisra, a hisztériára, a neuraszténiára vonatkozó kutatásai. Jelentős tevékenységet fejtett ki az orvosi műnyelv fejlesztése területén. 1898-tól az MTA tagja.