Biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár
A budapesti műszaki egyetem vegyészmérnöki karán szerzett oklevelet 1940-ben. Közgazdasági mérnöki, gazdasági szaktanári oklevelet is szerzett. 1948-ig az Országos Chemiai Intézet vitamin-, majd paprikaosztályán vegyész, ill. osztályvezető volt. 1949-1950-ben az Agrokémiai Kutató Intézet biokémiai osztályán, majd 1951-1952-ben az MTA Elektronmikroszkóp Laboratóriumában tudományos kutató. 1952-1964-ben az ELTE növényélettani tanszékén docens, 1955-1956-ban tanszékvezető, 1964-től haláláig egyetemi tanár volt. Vitaminkutatással, a növényi nitrogén-anyagcsere vizsgálatával, a citosztatikus anyagok szerkezeti átalakulásával foglalkozott. Több polarográfiás módszert vezetett be és fejlesztett tovább. Főleg a tetrazóliumsók hatását és biológiai felhasználási lehetőségeiket kutatta.