Osztrák fizikus
A bécsi egyetemen tanult, ahol magántanárként 1891-től Josef Stefan majd Ludwig Boltzmann asszisztense lett. 1897-től az egyetem elméleti fizika professzora, 1905-től a Technische Hochschule professzora, később rektora volt. 1918-tól a bécsi egyetem elméleti fizika intézetének vezetője volt. Szerteágazó munkásságának legjelentősebb része a folyadékok és a gázok kinetikus elméletének kidolgozásához való hozzájárulása volt, e munkáját Boltzmann is nagyra értékelte. A folyadékokban és gázokban mozgó szilárd testekre ható ellenállásról írott munkája a motoros repülés megvalósításához is adott elméleti alapokat. Jelentős eredményeket ért el az akusztikában, az optikában és a fényképezés területén is. Tudományos munkája mellett jelentős pedagógiai tevékenysége is, Bevezetés az elméleti fizikába című nagyszabású műve (1898) több generáción át használatos volt. (Piriti János)