Orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár
1929-ben szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon, 1929-től a szegedi közegészségtani tanszéken tanársegéd, 1937-1940-ben adjunktus, az OKI szegedi állomásának vezetője, 1943-ben ny. r. tanár, a Mikrobiológiai Intézet igazgatója 1974-ig. 1947-1948-ban rektor, több alkalommal a SZOTE dékánja. A Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, több akadémiai bizottság tagja, elnöke. 1934-1935-ben az USA-ban ösztöndíjas, elsősorban virológiai kutatásokat végzett. Jeles genetikus és biológus, de bakteriológusként is maradandót alkotott. Szerepe volt az Ultraseptyl forgalomba hozatalában, a B₁₂ vitamin előállításában. Évtizedekig kutatta az anthrax bacilus pathogenitását. A szövettenyésztés hazai meghonosítója, a glasgow-i egyetem díszdoktora. 1946-tól az MTA tagja.