Szovjet-ukrán elméleti fizikus
Egyetemi tanulmányait Petrográdban kezdte 1923-ban; de már egyetemistaként publikált L. Landau és G. Gamov fizikusokkal. Diplomája megszerzése után 1930-ig egy fizikai matematikával foglalkozó intézetben kutató. Később Harkovba került, majd vissza Petrográdba, amit akkor már Leningrádnak hívtak. A nukleáris fizikára koncentrált, és 1932-ben publikálta a híres proton-neutron modelljét. Újra Harkovba jutott az ottani Gépészmérnöki Intézet vezetőjének, majd 1943-tól a Moszkvai Állami Egyetem professzora lett. A gravitáció elméletének is szakértőjévé vált; egyik kiötlője a kvarkcsillagok hipotézisének (1965). A. A. Szokolov társaként jelentős eredményt ért el a szinkrotronsugárzás témában. Közös könyvüket Klasszikus térelmélet címmel magyarul is kiadták. (Hujter Mihály)