Kémikus, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán szerezte, majd pályafutását az egyetem radiológiai intézetében kezdte. 1928-30-ban Berlinben ösztöndíjas volt. 1940-ben a kolozsvári egyetem. ny. r. tanára lett, és az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék vezetője. A 2. világháború után a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd 1950-től a debreceni egyetem fizikai-kémiai tanszékének tanszékvezetője. 1968-1970-ig az izotóp-laboratóriumot vezette. Tudományos munkásságában a mikrokoncentrációjú radioaktív anyagok elegykristályképződéses elválasztásával és kristályokon történő adszorpciójával foglalkozott, továbbá hordozó nélküli radioaktív standardizálás módszereivel, elsősorban a rádium bomlássebességének meghatározásában.