Angol születésű amerikai mérnök, feltaláló
Londonban született, azonban hétéves korában szüleivel az Egyesült Államokba vándorolt ki. Tehetséges zenész volt, 1850-ben a Bardstown-i főiskolán professzor először zenetanár lett, ugyanitt 1851-ben a természettudományok tanára. 1854-ben azonban lemondott tanári állásáról, hogy teljesen a távírással kapcsolatos eszközök fejlesztésével foglalkozhasson. 1855-ben kapott szabadalmat egy elektromos betűnyomó távíróra, amely egy forgó kerék peremén elhelyezett betűkkel a szöveget papírszalagra nyomtatta. 1857-ben bemutatta Angliában is, ahol azonban nem váltott ki kellő érdeklődést. Ezért Franciaországba utazott, ahol készülékét elfogadták, és hamarosan itt és a legtöbb európai országban kiterjedtem alkalmazták. Számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1878-ban továbbfejlesztette az Edison által feltalált szénmikrofont, ezzel a gyengébb hangokat is hallhatóvá tette. 1879-ben, Hertzet és Marconit megelőzve megfigyelte, hogy elektromágneses hullámok útján is lehetséges energiaátvitel, de ez a felfedezése nem keltett kellő figyelmet.