Angol villamosmérnök, Nobel-díjas
Már gyermekkorában feltűnő technikai érdeklődést mutatott. A 2. világháborúban önkéntesként vett részt, itt a radarral kapcsolatos feladatokat teljesített. A háború után mérnöki végzettséget szerzett Londonban a Faraday House Electrical Engineering College-ban. 1949-től az Electric and Musical Industries (EMI) cégnél dolgozott, ahol radarral kapcsolatos kutatásokban dolgozott és részt vett az első angol tranzisztoros számítógép fejlesztésében is. Ezután a számítógépes képfeldolgozás irányába fordult és kifejlesztette az komputertomográfiás készülékeket, kezdetben az agy, majd a továbbiakban az egész test vizsgálatára. Az első orvosi alkalmazásokra 1971-ben került sor. 1979-ben Hounsfield és az Egyesült Államok-beli Allan McLeod Cormack megosztott orvosi Nobel-díjban részesült a komputertomográfia kifejlesztéséért, melyet egymástól függetlenül végeztek. A későbbiekben is az EMI cégnél vezető kutatóként dolgozott a komputertomográfia, valamint a magmágneses rezonancia továbbfejlesztésén. 1981-ben lovagi címet kapott.