Francia matematikus
A két Bolyai (Farkas és János) matematikai tevékenysége életükben nem váltott ki külföldi visszhangot. Richard Baltzer (1818-1887) drezdai professzor figyelt föl nevükre elsőként az 1860-as évek elején, Gauss levelezésének feldolgozásakor. Ő tett erről említést Hoüel-nek, aki egyetemi tanár volt Bordeaux-ban. Ebben az időben mindketten a geometria alapjainak a kérdéskörével, köztük az euklideszi párhuzamossági axiómával is foglalkoztak. Hoüel a Temesváron élő Schmidt Ferenctől levélben érdeklődött a Bolyaiakról. Megszerezve a két matematikus munkáit, Bolyai János Appendixéről elragadtatással nyilatkozott: "Ez az Appendix egy legnagyobb értéket érő munka". Lefordította az addig még csak latinul olvasható Appendix-et franciára (Hoüel kitűnő nyelvismerettel rendelkezett). Schmidt Ferenc az Appendix francia kiadásához bevezetőként egy Bolyai Jánosról szóló életrajzot írt. Hoüel igen sokat tett a Bolyaiak nemzetközi megismertetése érdekében. Igyekezett a marosvásárhelyi kollégiumtól is dokumentumokat beszerezni, sajnos, kevés eredménnyel. Végül Eötvös József kultuszminiszterhez fordult, akinek intézkedésére a Bolyai iratok a Magyar Tudományos Akadémia levéltárába kerültek. Hoüel ugyancsak lefordította Lobacsevszkij művét is franciára.