Angol rádiócsillagász, Nobel-díjas
Cambridge-ben tanult, majd a háború után ide tért vissza, Martin Ryle kutatócsoportjában dolgozott a Cavendish Laboratóriumban. 1952-ben doktorált a galaktikus rádióhullámok szcintillációiról végzett kutatásai alapján. 1961-ben lett tagja a cambridge-i Churchill College-nak. 1969-től tartott rádiócsillagászati előadásokat, 1971-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1977-től cambridge-i rádiócsillagász csoport vezetője volt. A Ryle által kifejlesztett elvek alapján a Hewish tervezte antennarendszer és jelfeldolgozó berendezés segítségével újszerű rádióforrásokat, pulzárokat fedeztek fel, amellyel a csillagfejlődés egyik lehetséges végállapotának, a neutroncsillag állapotnak a vizsgálatához nyílt meg az út. 1968-tól volt a Royal Society tagja, megkapta az Eddington- és a Hughes-érmeket is. 1974-ben Martin Ryle-lal megosztva fizikai Nobel-díjat vehetett át. Hewish "a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért" kapta az elismerést, Ryle pedig "az apertúraszintézis eljárásának úttörő kidolgozásáért". (Piriti János)