Orvos, belgyógyász, egyetemi tanár
Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte 1919-ben. Ezután a budapesti III. sz. belklinikán működött Korányi Sándor mellett. 1938-1944-ben a budapesti Stefánia úti, 1946-1947-ben a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet vezetője. 1947-től a belgyógyászat tanára Szegeden. Nagy jelentőségűek a máj- és cukorbetegek anyagcseréjére, a kalcium-anyagcserére, a lypodystrophiára vonatkozó kutatásai. Elsők között mutatta ki a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentőségét a fekélybetegség, a hipertónia patogenezisénél. 1949-től az MTA tagja.