Svájci születésű orosz vegyész, orvos
Családjával kisgyermekként került az orosz birodalomba. A tartui (ma Észtország) egyetemen szerzett orvosi végzettséget, majd Stockholmban Berzelius mellett tanult kémiát. Évekig orvosi gyakorlatot folytatott Irkutszkban, majd 1830-ban a Szentpétervári Egyetem műszaki karán a kémia professzora lett. Első vizsgálatai ásványokra és a Baku közelében talált földgázra terjedtek ki. Felfedezte, hogy a cukrok oxidációjával cukorsav jön létre. 1834-ben megjelent kémiakönyve sok évig alapmű volt Oroszországban. 1840-ben fogalmazta meg az állandó hőösszeg törvényét, amelyet Hess-tételnek is neveznek, és amely utat nyitott a kémiai termodinamikához. Róla nevezték el hesszitnek az általa vizsgált ezüst-tellurid ásványt.