Osztrák-amerikai elméleti fizikus
Bécsi bencés gimnáziumba járt, majd Bécsben kezdte el az egyetemet is, melyet Zürichben és Göttingenben folytatott tovább. Végül Bécsben doktorált Friedrich Hasenöhrl témavezetésével. A világháborúban katonaként szolgált, szerencsésen megmenekült. Utána Münchenben lett Kasimir Fajans, majd Arnold Sommerfeld munkatársa, 1926-tól pedig egy évtizeden át Washingtontól nem messze, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen az elméleti fizika professzora. 1936-ban ment át a washingtoni Katolikus Egyetemre, ahol végülis megállapodott. Itt tanított és kutatott haláláig. Mindenütt kivívta munkatársai elismerését, tanítványai tiszteletét. Münchenben Walter Heitlernek, Amerikában J.A. Wheelernek volt doktori témavezetője. Kutató munkájának legfontosabb területe az anyag szerkezetének statisztikus fizikai, valamint a többatomos molekulák elektronszerkezetének kvantummechanikai tárgyalása volt. Visszatérőleg foglalkozott az ultrahang hullámok és a sajátrezgésre képes, többatomos molekulák közötti energiacserével. (Dr. Radnai Gyula)