Német születésű kanadai fizikus, fizikai kémikus, Nobel-díjas
1930-ban a darmstadti Műegyetem tanársegédje lett, de 1935-ben elmenekült a náci Németországból, és a Saskatchewani Egyetemen (Saskatoon, Kanada) kapott állást. 1945 és 1948 között a Yerkes Obszervatóriumban (Williams Bay, Wisconsin, USA) dolgozott, majd visszatért Kanadába, Ottawában a nemzeti kutatási tanács munkatársa lett. Herzberg spektroszkópiai vizsgálatai nemcsak alapvetően fontos kísérleti eredményeket szolgáltattak a fizikai kémia és a kvantummechanika számára, hanem hozzájárultak a gázokban végbemenő kémiai reakciók vizsgálatának felélesztéséhez is. Elsősorban a kétatomos molekulákat tanulmányozta, azok között is a leggyakoribbakat, a hidrogént, oxigént, nitrogént és szén-monoxidot. Felfedezte néhány olyan szabad gyök spektrumát, amelyek sok kémiai reakció közbenső termékei, elsőként azonosította némely gyökök spektrumát a csillagközi gázban. A belső bolygók atmoszférájáról és a csillagokról is sok spektroszkópiai információt tárt fel. 1971-ben kémiai Nobel-díjat kapott; molekulák és különösen a szabad gyökök elektronszerkezetének és geometriájának meghatározásáért.