Matematikus, informatikus, egyetemi tanár
Származása miatt nem vették fel mérnökegyetemre (mert édesapja 1945 tavaszáig a magyar vadászpilóták vezére volt). Végül az ELTE alkalmazott matematika szakát végezte el (1956). Időközben a rangos Schweitzer Emlékverseny győztese, és már egy svájci folyóiratban publikál. Fejes Tóth László ajánlásával 1959-ben 3 hónapra ösztöndíjas Freiburgban. Később az akadémia matematikai kutatóintézete munkatársaként pár hónapra Olaszországba jutott, majd egy évet az Ohiói Állami Egyetemen tölthetett (1965). Budapesti intézményében geometriai kutatások mellett numerikus matematikával és operációkutatással is foglalkozott, továbbá egyetemen is tanított. A hazai számítástechnikai fejlődés hőskorában vezető informatikai szakemberré vált. A diszkrét geometriai kutatásokat is folytatta; akadémiai doktori értekezésének is ez a témája (2000). Egyik világraszóló eredménye a 3-dimenziós Borsuk-sejtés ötletes, rendkívüli térérzékről bizonyságot tevő igazolása. Nagyon idős koráig tevékeny résztvevője volt a kutatói szemináriumoknak, és azokat kiváló humorával tette még emlékezetesebbekké. (Hujter Mihály)