Német születésű angol matematikus
Melsdorfban tanult, ezután három évig mérnök-gyakornokként Flensburgban dolgozott, ott Clebsch felfigyelt tehetségére és bíztatására beiratkozott a Karlsruheben működő Politechnicum matematika szakára. 1862-től Heidelbergben Ph.D. fokozatot szerzett, később Berlinben tanult Weierstrass és Kronecker irányításával. 1865-ben átköltözött Angliába, ott matematikát tanított, majd Londonban a College Universityn matematikaprofesszor, Hirst asszisztense. 1870-ben Hirst lemondott és helyére Henrici kapott kinevezést. 1880-tól ugyanott az alkalmazott matematika professzora lett. Érdeklődött a matematikai műszerek iránt. A William Thomson (Lord Kelvin) által javasolt elgondolás alapján egy ún. harmonikus analizátor műszert fejlesztett ki Fourier-együtthatók meghatározására. Fia, Ernst Olaf Henrici is matematikus, közös munkájukat 1912-ben publikálták.