História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el!NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Heisenberg, Werner Karl
Würzburg, Németország, 1901. dec. 5. - München, 1976. febr. 1.

Német atomfizikus, Nobel-díjas
Arnold Sommerfeld mellett szerzett bölcsészdoktori oklevelet elméleti fizikából 1923-ban. Ezután Max Born tanársegéde lett Göttingenben és ugyanott 1924-ben magántanárrá habilitálták. 1924-1925-ben ösztöndíjasként, majd 1926-ban asszisztensként Niels Bohr mellett dolgozott a koppenhágai egyetemen. 1927-1941-ig a lipcsei egyetem elméleti fizika professzora és az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt. 1941-1945-ig a berlini egyetem, 1945-1955-ig a göttingeni egyetem, 1956-tól pedig a müncheni egyetem elméleti fizika professzora és 1947-től a Max Planck Intézet igazgatója volt. A 2. világháború alatt részt vett a német atomfegyver-program fejlesztési munkáiban. Munkássága kiterjedt szinte az egész elméleti fizika, különösen az atomfizika, a magfizika és az elemi részek fizikájának területére. 1925-ben dolgozta ki a kvantummechanika első megfogalmazását, a mátrixmechanikát. Felállította a mikrofizika egyik legalapvetőbb összefüggését, a róla elnevezett határozatlansági összefüggést. 1932-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Nevéhez fűződik az első atommagelmélet kidolgozása, amely szerint az atommag protonokból és neutronokból épül fel. Ő vezette be a nukleonok közötti kicserélődési kölcsönhatást és az izotóp-spin fogalmát. A mágnesség terén elért eredményei is igen jelentősek. Élete végén az elemi részek egységes kvantumtérelméletén dolgozott.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  NEW >  História - Tudósnaptár Copyright info