Kristályfizikus
Fizikusként diplomázott az ELTE-n 1958-ban. Diplomamunkáját Tarján Imrénél készítette, majd Gyulai Zoltán vette fel a műegyetemen vezetett kristályfizikai kutatócsoportjába. Rögtön belépett az Eötvös Loránd Fizikai Társulatba, amelynek kristályfizikai szekcióját később, 1986-93 vezette is. Kandidátusi fokozatát három évi moszkvai továbbképzés után, 1968-ban, akadémiai doktori fokozatát pedig 1988-ban szerezte meg. Kristályfizikusként Moszkvában és Leningrádban (a Joffe Intézetben), valamint Kölnben és Stuttgartban (a Max Planck Intézetben) végzett kutatásokat. 1970-től volt tagja az Európai Fizikai Társaságnak. Széles körű humán műveltsége, íráskészsége segített megőrizni elhunyt hazai fizikusok emlékét a hazai szakirodalomban. 1971-tól haláláig volt tagja az MTA Helyesírási, majd 1991-től a Nyelvészeti Bizottságának. (Dr. Radnai Gyula)