Amerikai matematikus
1937-ben szerzett B.S. fokozatot a Chicagoi, 1939-ben M.A. fokozatot a Nebraskai Egyetemen, és 1942-ben Ph.D. fokozatot Urbana-Champaign-ban, az Illinois-i Egyetemen. A 2. világháború idején professzor volt a Louisville-i Egyetemen. 1945-ben bekapcsolódott a Manhattan Programba Los Alamos-ban. Számításokat végzett az atombomba felrobbantásának légköri hatásairól. 1946-tól 1976-ig dolgozott a Bell Telephone Laboratory-ban, ahol Claude E Shannon-nal és John Tukey-val működött együtt. 1976-tól a Naval Postgraduate School számítástudományi tanszékének professzora volt Monterey-ben, Kaliforniában. Legfontosabb, alapvető jelentőségű eredményeit a kódoláselméletben érte el a hibajavító kódok kidolgozásával. Nevéhez fűződik ezen a területen a Hamming-távolság és Hamming-kód. Fontos eredményeket ért el a numerikus módszerek területén is.