| Gyulai Zoltán Pipe, 1887. dec. 16. - Budapest, 1968. júl. 13. Kisérleti fizikus, egyetemi tanár Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Egyetemen végezte, ahol 1913-ban matematika-fizika szakon gimnáziumi tanári oklevelet szerzett. Az első világháború kezdetén orosz fogságba esett, hét éves szibériai fogság után 1922-ben került haza. A Szegedre áthelyezett Kolozsvári Egyetemen kezdte újra életét. 1924-1926-ig Göttingenben dolgozott a világhírű kísérleti fizikus, R.W. Pohl intézetében, ami meghatározó volt egész életére. Szegedről 1935-ben Debrecenbe került, ahol tanszékvezető egyetemi tanárként az Egyetem Orvoskari Fizikai Intézetét vezette 1940-ig. 1940-1947-ig professzor a Kolozsvári Egyetemen. Ezt követte nyugdíjba meneteléig a Budapesti Műszaki Egyetem 1947-1962-ig. Az Akadémia által itt létesített Tanszéki Kutatócsoportot tovább is, haláláig vezette. Az 1920-as években magyarázatot talált az azóta Gyulai-Hartly-effektus néven ismert s a kristályhibák kimutatására vonatkozó jelenségre. Később a kristálynövekedéssel foglalkozott, s elsőként írta le az ionkristályok növekedésével kapcsolatban a mikroszkopikus vastagságú rétegek megjelenését. 1932-től levelező, 1954-től az MTA rendes tagja volt.
| | | Web dokumentumok |