Orvos, radiológus
Györgyi Géza fizikus apja. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1925-ben. 1923-tól 1943-ig az egyetem III. sz. belklinikája röntgenosztályán dolgozott, 1932-1943 között az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) Trefort utcai rendelőintézetének röntgenfőorvosa is. 1944-ben habilitálták egyetemi magántanárrá. 1943-tól az OTBA Kútvölgyi úti Kórházának röntgenfőorvosa a kórháznak Központi Állami Kórházzá való átszervezéséig, 1949-ig. Ezután különböző fővárosi rendelőintézetekben dolgozott. 1953-tól 1960-ig az egyetem ortopédiai klinikáján docensként a röntgenlaboratórium vezetője volt. 1961-ben nyugdíjazták. Ezután budapesti rendelőintézetekben dolgozott, 1971-ben betegség miatt vonult végleges nyugdíjba. 1942-től 1945-ig a Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének főtitkára volt. Számos új eljárást vezetett be Magyarországon, többek között a vastagbél kettős feltöltéses röntgendiagnosztikájával foglalkozott. Ő vezette be a "gócdózis" fogalmát.