Német feltaláló
Eredetileg aranyművesnek tanult. Az 1420-as évek elején elhagyta szülővárosát és előbb Eltville-be, majd 1430 táján Strasbourgba költözött. Ebben az időben már kísérletezett a könyvnyomtatással. 1447-ben visszatért Mainzba, és felállította első nyomdáját. Első nyomtatott munkái: egy Weltgericht című vers, majd egy vékony latin nyelvkönyv és az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár. Gutenberg 5 évi munkával készítette el főművét, az ún. "42 soros Bibliá"-t, amely 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazott, két hasábban szedve. Hitelezője beperelte, Gutenberg a pert, és ennek következtében műhelyét is elvesztette. Egy újabb támogatója segítségével új műhelyt hozott létre, itt nyomtatta a Catholicon című enciklopédiát és más műveket. Élete végén a mainzi érsek udvarától kapott járadékot. Ő fejlesztette ki az eljárást, melyen több száz éven keresztül a könyvnyomtatás alapult: a mozgatható, vagyis összerakható és szétszedhető betűk használatát, a betűöntés módját, a megfelelő nyomdafesték előállítását, a kiszedett betűk nyomási eljárását. Találmánya rohamosan elterjedt Európában és ezzel új korszakot nyitott meg.