Magyar születésű svájci matematikus
Középiskolai tanulmányainak egy részét Budapesten végezte. 1893-ban költözött a Grossmann család vissza Svájcba. Baselban járt iskolába, majd Zürichben az Eidgenössische Technische Hochschule-n (ETH) tanult matematikát és fizikát, itt Einstein évfolyamtársa és jó barátja volt. 1900-ban lett W. Fiedlernek, a geometria professzorának az asszisztense. 1902-ben doktorált. Ezután középiskolai tanárként dolgozott, majd 1907-től az ETH geometriaprofesszora lett. Legfőbb kutatási területe a nem-euklidesi geometria volt. 1912-ben az ő hívására jött Einstein Zürichbe, az ETH-ra, itt 2 évig együtt dolgoztak, 2 közös cikkük jelent meg. Grossmann ismertette meg Einsteint a Riemann geometriával és a tenzorkalkulussal, ezek szolgáltatták az alapvető fontosságú matematikai apparátust az általános relativitáselmélet megfogalmazásához. 1920 után Grossmann egészsége megromlott, korán nyugalomba kellett vonulnia. Emlékére a relativitáselmélet művelői 1975 óta háromévente Marcel Grossmann találkozókat szerveznek.