Mérnök, egyetemi tanár
Első éves egyetemistaként 1898 őszén második b. Eötvös díjat nyert a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyén, ahol az első díjat Kármán Tódor vitte el, akkor még Kármán Tivadar néven. 1902-ben diplomázott a budapesti műegyetemen. Azután a vízépítési tanszéken, majd 1905-ben Berlinben a charlottenburgi műegyetemen volt tanársegéd. Itt és Lipcsében a vasbetonépítkezést tanulmányozta. 1907-ben ő építette az első magyarországi vasbeton hidat Garamkövesden. 1908-ban a keszthelyi gazdasági akadémia műszaki tanszékén r. tanár. 1920-ban a műegyetemen magántanár, 1930-ban a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója. 1938-ban a felsőház tagja lett. 1942-ben az akadémiából átszervezett Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola ny. r. tanára 1945-ig, 1946-tól az agrártudományi egyetem ny. r. tanára 1949-ig. Nagyszámú gazdasági épületet tervezett és épített. Különös gondot fordított az istállók higiénikus, korszerű berendezésére. Az elsők közt ismerte fel a silózás jelentőségét s több különböző rendszerű silót tervezett.