Vegyész, egyetemi tanár
1907-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti tudományegyetem kémia-fizika-matematika szakán. Emellett filozófiát is hallgatott. 1908-tól vett részt a Galilei Kör tevékenységében. Az egyetemen kémiában Lengyel Béla, matematikában Beke Manó tanítványa volt. Doktori szigorlat után 1911-ben vegyészdoktor lett, az első magyar női kémiaprofesszor. Ezt követően egy évig ösztöndíjas M. Curie párizsi intézetében, majd hazatérte után 1913-tól az Állatélettani Kísérleti Állomás munkatársa volt, s itt végzett kutatási eredményei egy részét Gróh Gyulával együtt publikálta. 1922-1928-ig a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa volt, 1925-től az orvosi karon is előadott. A román vasgárdisták elől családjával együtt menekülni kényszerült, s Berlinben, majd 1931 telén Moszkvában telepedett le, és 1938-ig a Nitrogén Kutató Intézet tudományos munkatársa, illetve osztályvezetője volt.