| Golgi, Camillo Corteno, Olaszország, 1843. júl. 7. - Pavia, 1926. jan. 21. Olasz orvos, citológus, Nobel-díjas A padovai egyetemen folytatott tanulmányai után, 1872-ben az abbiategrassói Krónikus Betegek Kórházának tiszti főorvosa volt. 1873-ban itt dolgozta ki a neuronok sejtfestési eljárását, amelynek segítségével először tette láthatóvá az idegsejtek fontos elemeit. 1875-től a paviai egyetem rendkívüli anatómia- és szövettanprofesszora, majd 1881-1918 között az általános patológiai tanszék tanszékvezető professzora volt. A modern neurohisztológiai technika egyik megteremtőjeként tartják számon. Kutatásai során főleg a sejtek és a szövetek vizsgálatával foglalkozott. Az általa kidolgozott festési eljárással kimutatta a később róla elnevezett Golgi-sejteket. Jelentős eredményeket ért el az agyszövet kutatása terén, élete fő művét is az idegrendszer központi szerveinek szövettanáról írta. Az ingerület terjedésével kapcsolatban a kontinuitás elvét vallotta. Az orvostudományi Nobel-díjat 1906-ban kapta megosztva Ramón y Cajal-lal "az idegrendszer felépítésével kapcsolatos munkásságának elismeréséül". Nevéhez fűződik a már említetteken kívül a Golgi-festés, a Golgi-készülék, a Golgi-axon.
| | | Web dokumentumok |