Osztrák születésű amerikai fizikus
Kevés ember éri meg századik születésnapját teljes szellemi épségben - Maurice (születésekor Moritz) Goldhaber ezek közé tartozott. Pedig egyáltalán nem élt nyugalmas életet. Az első világháború kitörésekor Szarajevó közelében laktak, innen menekítette apja a családot Egyiptomba. Viszontagságos háborús évek után kerültek Chemnitzbe, Moritz itt érettségizett 1930-ban. Berlinben járt három évig egyetemre, ahol Lise Meitner magfizikai kurzusa volt nagy hatással rá. Hitler uralomra jutásakor Cambridgebe, a Cavendish laboratóriumba sikerült átkerülnie, ahol Chadwick vette védő szárnyai alá. Sikeres közös kísérleti munkájuk volt a neutron tömegének meghatározása. Chadwick távozása és Rutherford halála után az amerikai Illinois-i Egyetem állásajánlatát fogadta el, ahol 1938-tól 1950-ig magfizikai témákon dolgozott Urbanaban. A Manhattan Projektbe ugyanúgy nem vonták be, mint barátját, Szilárd Leót. 1948-ban a magban lévő protonok és neutronok kollektív rezgéséről közölt közös cikket Teller Edével.1950-től 1972-ig Brookhavenben működött. Az ő igazgatása alatt a laboratóriumban a neutrinó tulajdonságaival kapcsolatban több Nobel-díjas felfedezés született. 1986-ban ment nyugdíjba, de még 2011-ben is jelent meg cikke a Physics Today-ben a neutrinók tömegéről. Neve a hazai fizikusképzésben a neutrinók helicitásával kapcsolatosan és a Györgyi-Goldhaber modell tárgyalásakor szokott felmerülni. (Dr. Radnai Gyula)