Magyar születésű amerikai matematikus
1947-ben doktorált matematikából Fejér Lipót és Riesz Frigyes tanítványaként Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyike a Fejér által elnevezett "Öt Nagy" ("Big Five") ifjú matematikusnak. További négyen: Aczél János, Császár Ákos, Fuchs László, Horváth János Mihály. (A tréfás elnevezés egyik oka lehet, hogy az akkoriban nagyon népszerű vadásztörténetek "Big Five"-nak nevezték a legnehezebben elejthető nemes vadakat: párduc, oroszlán, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt.) Később Gál Párizsba ment, ahol a CNRS-nél dolgozott tudományos munkatársként. Aztán az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, először a Yale és a princetoni egyetemeken dolgozott, majd csatlakozott a Minnesotai Egyetem matematika tanszékéhez. Kutatási területe a számelmélet és az analízis volt. Erdős Pállal először Párizsban találkozott, később több közös dolgozatot jelentettek meg. (Hujter Mihály)