Mérnök végzettségű természetmúzeumi szakember, zoológus
1840-ben iratkozott be a pesti egyetem bölcsészeti karának mérnöki tanfolyamára, ahol 1848-ban nyert diplomát. Még felsőbb tanulmányai elején megismerkedett névrokonával, Frivaldszky Imre zoológussal, akinek segítője lett rovarok gyűjtésében, preparálásában; eközben maga is vérbeli szakemberré vált. Gyűjtöttek a Bánságban és a Földközi-tenger szigetein is. Később Frivaldszky János bejárta többek között a Máramarosi-havasokat, a Tátrát, a Krassó-Szörény megyei havasokat és a Mecsek hegységet is. Múzeumi működése eredményeként nemzetközi elismertséget szerzett. Tudóstársai 35 ízeltlábú- (ebből 30 bogár-), 1 féreg- és 1 gombafajt neveztek el róla. Frivaldszky János összesen 7 genuszt és 146 fajt (ebből 129 bogárfajt) írt le a tudomány számára. Életcélja hazánk bogarai monográfiájának elkészítése volt. Végül is csak a futóbogarak számbavétele készült el, míg a Nomenclator Avium Regni Hungariae (A Magyar Birodalom madarainak névjegyzéke) című munkája halála után jelent meg. (Érdekes Frivaldszky szóhasználata, amit a "Magyarország téhelyröpüinek futoncféléi" cím is példáz.) (Hujter Mihály)