Matematikus, egyetemi tanár
1954 óta tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Algebra és Számelmélet Tanszékén. 1970-ben lett a matematikai tudományok doktora. 2000-ben történt nyugdíjbavonulásáig vezette az egyetem Algebra és Számelmélet Tanszékét. Nemzetközi szinten jelentős eredményeket ért el az algebra területén, az általa felvetett problémák új kutatási irányokat nyitottak az univerzális algebrában, a hálóelméletben és a kategóriaelméletben. Szemináriumai jelentős szerepet töltöttek be a tudományos utánpótlás nevelésében. "Absztrakt algebra elemi úton" c. könyvét lengyel, német és orosz nyelvre is lefordították. Kiemelkedő munkát végzett a matematikai ismeretterjesztésben is. Fontos szakmai közéleti tevékenységet fejtett ki a Bolyai János Matematikai Társulatban, valamint az Európai Matematikai Társulat megalakításának előkészítésében. A Magyar Tudományos Akadémia 2002-ben Eötvös József koszorúval tüntette ki, 2010-ben Szent-Györgyi Albert-díjat kapott.