Svájci botanikus, író, egyetemi tanár
1919-1923 között a zürichi ETH-n (Eidgenössische Technische Hochschule) speciális növénytant hallgatott, melyet 1924-ben doktori disszertációval zárt le. 1923-tól az ETH Botanikai Tanszék munkatársa. 1927-ben ugyanitt egyetemi magántanár. 1928-ban megnősült, ekkor vette fel a Frey-Wyssling kettősnevet. 1928-1932 között Szumátra szigetén egy kaucsukkutató intézet tudományos munkatársa. 1938 az ETH általános Növénytani és Növényélettani intézet igazgatója, egyetemi tanára. 1939-íg a Zeiss művek jenai mikroszkópos kollokviumainak állandó előadója. 1957-1961 között az ETH rektora. Frey-Wyssling a szubmikroszópos kutatás egyik úttörője, polarizációs mikroszkóppal és Röntgendiffrakcióval elemezte a növényi sejtfalak struktúráját és felépítését. 1944-ben Zürichben elektronmikroszkópiával (Mühlethalerrel együtt) igazolta a növényi sejtfalakra vonatkozó szubmikroszkópos eredményeit. Frey-Wyssling a molekuláris biológia egyik úttörője. Több tudományos könyv szerzője. Több tudományos Akadémia tagja illetve tiszteletbeli tagja volt, öt egyetem díszdoktora. (Dr. Josef Makovitzky)